2012. január 15., vasárnap

Elefánt, kenguru, lámpa, nyaklánc és csipkebogyó

A fényképezőgépünk utolsó leheletével készült az alsó négy kép, de mint látszik, a többi is elég gyengusz minőségű. Amíg nem veszünk másik gépet, addig még vele próbálkozom, aztán vagy sikerül, vagy nem. A sikeres képek is csíkosak és sötétek, direkt nem is javítottam rajuk semmit. Viszont csak sötét dolgokat lehet már vele fotózni, ezért kerültek a nyakláncok a sütőre. A bejegyzést meg összevontam, amit nem szeretek, viszont jó frappáns címet adtam neki :)
Egy szilveszterezős képpel kezdem: csipszezünk (szilveszterkor kötelező!, máskor meg nem eszünk), bólézunk. A szemfülesebbek észrevehetik, hogy a kezemben tartok egy valamit, ami pedig nem más, mint egy Tilda-elefánt. Sárga kockás a füle, sárga a nacija (Soma sötétítőjének a maradékából készült, hogy jól passzoljon a szobájába) és sima vászon a teste.

Ezt a kengurut a Keve rajzolta. Nekem annyira tetszik, hogy 5és fél évesen ilyen jól tud rajzolni, nem tudom, kitől örökölte, de tőlem nem! Na jó, tudom, kitől: a férjem apukája és az én apai nagyapám is igen jól tudott rajzolni. A Kevének már egészen kicsi korától kezdve megvan ez a sajátos stílusa, minden, amit rajzol, vagy vicces, mint ő, vagy túlcikornyázott. Imádom, amikor rajzol!

Új lámpánk van az étkezőben! A színe amúgy fehér... és ezt az indás mintát nagyon szeretem, a nappaliban két ablakon is ehhez hasonló függöny lóg (az étkezőben pont nem, mert télen a fűtés miatt rövidebbet szoktunk oda akasztani):

Horgolt nyakláncok! Pénteken beszélgettünk biziírás közben (holnap osztjuk, de nekem még 6-tal dolgom van, megyek be korán a suliba) arról, hogy a gyerekeknek mennyire hiányzik (szerintünk) a kézművesség és az alkotás öröme. Mivel az osztályomból az egyik lány nemrég mondta, hogy ő tud horgolni, de csak láncszemeket, ezt továbbgondoltam. Mi lenne, ha láncszemekből is csinálnánk valami kreatívat? Este már el is készült a kék nyaklánc, szombat délelőtt meg a lila. Az alsó bordó, nem piros! :)


A teázásról is beszélgettünk...A csipkebogyókat meglepinek viszem. Szerintem tök jól sikerült becsomagolnom :) Kávéfilteres papírt hajtogattam csésze alakúra és rá csipkebogyós címke került Via oldaláról, az Urban-Eve-ről.
A szárított csipkebogyóból amúgy úgy kell teát készíteni, hogy a bogyókat össze kell törni (én húsklopfolóval szoktam) és hideg vízben kell áztatni egy fél napot. Utána fogyasztható, ízesíteni sem kell.


4 megjegyzés:

Blithe írta...

Nagyon hangulatos, kedves képek :) ! Keve nagyon ügyes kis rajzoló, manapság én is meglepődöm, hogy a gyerekek milyen ügyesen rajzolnak! Valami biztos van a levegőben ezügyben :) ...
Meg szabad érdeklődni, hogy hol vettétek azt a gyönyörű lámpát? Szerelmes vagyok az indás mintákba, de én szinte alig találok ilyen kiegészítőket :( ...

Nagymamis írta...

Az elefánt nagyon helyes lett......már régóta nézegetem, ideje megvarrnom. Nekem is tetszik a fiacskád kenguruja....nagyon-nagyon ügyes! A horgolt nyakláncaid meseszépek! Kár, hogy nagyon távol lakunk egymástól......tanulhatnék Tőled! A csipkebogyós meglepinek biztos nagy sikere volt! Gratulálok!

Barbaral írta...

Ügyesek vagytok:).
Hogy állsz a 17 után nem evéssel?

The E.Art írta...

Akármilyen szemfüles vagyok,nem bírom kivenni a kezedben az elefántot,majd ha lesz jó géped,fotózd le,szeretném látni:-)
A láncszemes dolog jó 5-let!
A gyerekrajzok jók ha egyedi a stílus,és ha korán megmutatkozik érdemes tovább fejleszteni....
A csipkebogyós cucc is szép,jó a kép is amit rábiggyesztettél:-)