Mivel az Iciri-picirit amúgy is szeretem és sokszor meséltem el a Somának, nekiveselkedtem és hipp-hopp már készen is voltam vele! Összesen 16 nap alatt, ami azért nem rossz! No de abban az időben csak ez az egy hobbim volt, így aztán ez nem is csoda, illetve csak egy gyerek volt, az se sok vizet zavart, egyetemre se jártam és nem is költöztünk, se nem építkeztünk.
A 2006-os Keresztszemes Évkönyvben jelent meg ez a mese-minta, amit
iancsa tervezett. Megmutatom először a hímzés részleteit, mert érdekesnek találom. Akkoriban úgy hímeztem, hogy fogtam egy színt és ahol csak volt, ott kihímeztem vele a mintát. A legvégén kontúroztam csak (ezt most a Titkos kertecskémnél nem fogom tartani, de így most jobb nekem). Na jó, itt is csaltam a kontúrozással, mert előbb elkezdtem, mint akartam volna :)
Ilyen lett aztán készen (még a bp-i lakásunk falán lógva...):
(Furcsa ám nekem itt most régi munkákat mutogatni, nektek talán nem is érdekes, ez inkább amolyan öncélú tevékenység most a részemről. De ugyanakkor meg a régi hímzéseim nézegetése egyre inkább erősíti bennem azt, hogy növekedjen a kedvem ismét hímezni. Közben előkerültek mindenféle kézimunkás magazinok, újságok, katalógusok is, és igen nagy kedvvel forgatom őket ismét. És ennek is örülök!)
3 megjegyzés:
Nagyon szépek a hímzéseid! Személy szerint én nagyon örülök, hogy megmutatod nekünk, mert sokat nem láttam közülük!:)
Éni s szerettem ezt a mesét. Nekem anyukám mesélte sokat. A ici pici lencsilánnyal együtt. :))
Nem is láttam még ezt a képet. Szerintem azt a magazint se, eszek szerint.
Ányi, erre emlékszek még én is!
De jó, hogy újra tűt vettél a kezedbe, mutogass csak!:)
Megjegyzés küldése