Colette átkötéses játékán felbuzdulva nekiálltam kötni. Én! Nem is tudok kötni...Csak egy picit. Az ötlet tehát Colette-től van, a minta meg egy kedves kolléganőmtől, aki nagy kézimunkás, imád mindenfélét barkácsolni és ez állandó közös témánk. Sőt, nemcsak a mintát kaptam, hanem el is kezdte nekem a kötést... Tegnap aztán befejeztem. A képeket nagy ravaszan sikerült csinálnom, sötétben, vakuval, így talán valamennyire használható (és élvezhető) a látvány... Baktus sál, fodros széllel. A pár hónapja elkezdett, befejezett, majd lebontott Möbius-sálam újjáéledése.
És eldicsekednék a legújabb Nina-féle fonalaimmal, amelyeket ezúton is köszönök! Ugye, milyen szépek?