2011. szeptember 9., péntek

Új néven és karkötő-tartó-ötlet

Tűbarkács helyett Cseppnyi szeretettel.
Nem tudom, melyik könyvnek az elején volt az, hogy a főszereplő, egy kisfiú (?) reggelente elhaladt egy óra mellett, ami mindig a rossz időt mutatta, össze-vissza, amilyen kedve volt éppen az órának. A fiú még indulás előtt tippelt, hogy vajon aznap mennyit fog mutatni az óra és persze sosem találta el. És ez így volt jó. Tudta, ha egyszer eltalálja a pontos időt, akkor itt a vég. Vagy valami történik, ami nem biztos, hogy jó.
Kicsit így vagyok ám én is, csak nem a pontos idővel :)
*
Nem tudom, ki kért egy karkötő-tartós ötletet. Ezt találtam egyenlőre, bár nekem ez a tarka háttér nem annyira jön be, de az ötlet maga talán jó. Linkeltem a képet.

*
Ui: Fárasztó volt a hét, de minden percét élveztem. Elmondhatatlanul jó érzés JÓ munkahelyen dolgozni.

2 megjegyzés:

Newsee írta...

Örülök hogy ennyire tetszik az új munkahelyed! A karkötő tartó praktikus bár valóban nem látszik annyira a mintás háttérben.

Kisnyul írta...

Örülök, a jó kezdésnek. Én vártam ötletet karkötő tartóra. Most megoldottam egy fapados megoldással. Papírkarton gurigát (kéztörlő volt rajta) bevontam anyaggal és arra pakoltam a kincseimet.