2011. március 29., kedd

Úton...

... tavaly a gyerekekkel:
Vasárnap éjjel óta pedig egyedül, egy ismeretlen úton, egyedül... Nagyon szeretlek, apu!!! Mindig hiányozni fogsz...

12 megjegyzés:

Nina írta...

Őszinte részvétem Apukádért, Ányi! Sok erőt kívánok!

erdoseva55 írta...

Veled érzek. Az én apukám 3 éve ment el közülünk, de még most is ugyanúgy fáj! Azért a szívemben most is itt van!
Kívánom, találj a szép emlékekben vígasztalást.

Huligánlány írta...

Sajnálom, Ányi... én 13 éves voltqam, amikor elveszítettem Őt, de az azóta eltelt 27 évben még mindig összeszorul a torkom, ha Rá gondolok...

Ankaaa írta...

Őszinte részvétem!

honfiviki írta...

Jaj, nagyon szomorú lehetsz! Borzasztó egy szülő elvesztése. Fogadd részvétemet! :(

mannamari írta...

Részvétem Ányi!

Melinda írta...

Kedves Ányi,őszinte részvétem!

Polly írta...

Őszinte részvétem!

Edit írta...

Fogadd őszinte részvétemet! :(

latinka írta...

Sok erőt kívánok a gyász viseléséhez,fogadd részvétemet!

Névtelen írta...

Hú,Ányi,csak most olvasom!Sok erőt kívánok neked/nektek!Puszi

Tiffanylda írta...

Most néztem csak be hozzád és itt szeretnék egy őszinte kommentet hagyni ezzel az idézettel: "Csak az hal meg, akit elfelejtenek." Ebben higgy! Örökké benned fog élni, meglátod és segíteni fog onnan a "valahonnan"...Én 30 éve élek így, fiatalon veszítettem el édesapámat, mégis itt van mellettem!
Együtt érzek veled nagy bánatodban.